Katona Ildikó felső vezető, kétgyermekes családanya. Hétköznapjait gondos tervezéssel és beosztással éli, hogy mindenre maradjon ideje: e nélkül a tudatosság nélkül szerinte lehetetlen lenne kiteljesedni, ezzel együtt – és különböző komoly feladatok egyensúlyozásával – azonban nagyon is lehetséges. Miklya Anna interjúja
Volt olyan szellemi műhely, amely fontos volt neked, hogy ilyen összeszedett és sikeres karriert tudj felépíteni?
Először is a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium, ahol német-angol szakon végeztem. a gimnázium az egyik legjobb volt az országban, egy igazi műhely, céltudatos, sikerorientált közösség jött létre. A régi osztályomból szép pályaívet befutott orvosok, jogászok, közgazdászok kerültek ki. Többekkel azóta is szoros, meghitt, családi kapcsolatokat ápolunk, ami minőségileg és értékben nagyban különbözik a felnőtt korban kialakítottaknál. Később hasonlóan fontos volt a Külkereskedelmi Főiskola. Nagyon tudatos voltam fiatalon is, pontról pontra megterveztem az életemet: a tanulás mellett tolmácskodtam, az első fizetésemből állampapírokat vettem. Úgy gondoltam, ez is fontos része a tervezésnek, az élet felépítésének. A tehetséggondozás, a gyermekekre való odafigyelés azóta is kiemelt szerepet kap az életemben. A társadalomnak úgy kell működnie, mint egy harmonikus családnak, ahol mindenki figyel a másikra: ezért fontos számomra, hogy tagja lehetek a mélyszegénységben élő, de kiemelkedő képességű gyerekeket istápoló Messzehangzó Tehetségek Alapítvány felügyelőbizottságának.
Ha már a családot említed: sok nőnek komoly dilemma a munka és a család közötti egyensúly megtalálása, fenntartása. Anya létedre hogyan tudtál szakmailag befutni? Mennyire volt partner ebben az aktuális munkahelyi közeg?
Mindenben fontos a tudatosság, nekem legalábbis az volt, ezért jó előre megszerveztem és megterveztem az életemet. Szerencsém is volt persze, mert az MKB Banknál, ahol a pályámat kezdtem, kifejezetten elfogadónak bizonyultak. Az is sokat számított, hogy mire gyermeket szültem, más sikerült az MKB privátbanki üzletágát elindítani és olajozottan működtetni. A vezetőim közölték, hogy feltétlenül velem képzelik el a folytatást, így nem volt nehéz döntés a gyermekvállalás sem az idősebb lányom, sem a kisfiam esetében. A visszatérés sem volt nehéz, mert egy év alatt kialakult bennünk az a mély bizalom és kötődés, ami lehetővé tette, hogy egy munkanapra magukra hagyjam őket.
Eleinte persze sokat gondoltam arra, mit csinálhatnak nélkülem a nagymamával vagy a bébiszitterrel, de aztán célravezetőbbnek bizonyult a két szféra szétválasztása: otthon a családi dolgokkal, a munkahelyen a szakmaiakkal érdemes foglalkozni, hogy minden olajozottan működjön és a helyére kerüljön a rendszerben. Nagyon sokat köszönhetek a segítőimnek, a nagyszülőknek és persze a férjemnek. Szerencsésnek tartom magam és hálás vagyok azért, hogy a családom maradéktalanul támogat mind lelki, mind pedig logisztikai értelemben. És ami a legfontosabb: sokkal nyitottabbnak, oldottabbnak, elfogadóbbnak látom a gyermekeimet azoknál a kicsiknél, akik lényegesen később kezdték el felfedezni az anyukájukon kívüli világot.
A gyereknevelés nemcsak a sikeres nőként, hanem emberként is kemény feladat. Hogyan neveled a gyerekeket? Vannak-e elvek, amelyekből – körülményektől és felmenőktől függetlenül – nem lehet engedni? Szerinted mi a titka annak, hogy valaki ép és érdeklődő gyerekeket neveljen?
A legfontosabb, mint minden családnál, legyen az kicsi vagy nagy, szegény vagy gazdag, hogy sokat legyünk együtt, beszélgessünk, mászkáljunk, játsszunk, szervezzünk közös programokat. Hét közben néha egy reggeli is nehezen hozható össze, a hétvégéket és a vakációkat viszont kisajátítjuk magunknak. Az én gyerekeim is hajlamosak elcsábulni a kütyüknek és az internetnek, ezért nagy feladat elé állít, hogy felvegyem a versenyt a webbel és a legújabb játékkonzollal – ez néha fárasztóbb, mint a munkahelyen helytállni.
De a kérdés elejére visszakanyarodva: nem vagyok szigorú anya. Igyekszem következetes lenni, de a családban inkább a férjem az elvek embere, aki megkövetel dolgokat a gyerekektől. Otthon egyértelműen ő a főnök, ez azonban egyáltalán nem okoz gondot: nekem marad a munkahelyem.
Milyen vezetői tulajdonságokat emelnél ki? És milyen tulajdonságokat keresel a csapatod tagjaiban?
A nyitottságot és az odafigyelést tartom a legfontosabbnak. Demokratikus vezetőnek tartom magam: meghallgatom és megfontolom a csapatom véleményét, ebből és a saját elképzeléseimből alakul ki az út, amelyen járunk. Nem az a hadvezér vagyok, aki azt mondja a csapatának, hogy előre, hanem az, aki azt: utánam. Konstruktivitást, együttműködési hajlandóságot várok el mindenkitől, és ez egy olyan ismérv, amelynélnyugodtan hagyatkozhatok a megérzéseimre. Lelkes, elkötelezett, az ügyfelek érdekeit és igényeit maximálisan szem előtt tartó, amatőr pszichológusokkal dolgozom együtt. Lehet, hogy szerencsém is volt, de még senkit nem ismertem félre a kollégáim közül.
Éveken keresztül vezetted az MKB Private Banking üzletágat. Mi a véleményed a brókerügyekről?
Sajnálatos, hogy sokan pórul jártak, hogy bedőltek a hangzatok ígéreteknek. Pénzügyi szakemberként fontosnak tartom, hogy a lehető legszélesebb körben megértessük: a nullához közeli kamatszinten magas hozam csak komoly kockázat árán érhető el. Az ügyfelek számára egyre fontosabbá válik a biztonság, különösen a svájci frank árfolyamküszöbének év eleji eltörlése vagy a hazai brókerbotrányok fényében, és ami szintén fontos: egyre inkább képesek különbséget tenni szolgáltató és szolgáltató között.
A sminkszereknél az Estée Laudert és a Clinique-et szeretem. A kedvenc cipőmárkám a Högl. Az elmúlt évek legemlékezetesebb kulturális eseménye Háy János Nehéz című darabja volt a Bárkában, Bérczes László rendezésében. Sheryl Sandberg Dobd be magad! című könyve pedig minden nőnek, de különösen a vezetőknek kötelező olvasmány …