Meg kell szolgálni az ügyfelek bizalmát

Pénzügyi Évkönyv 2012

Az MKB Bank Privátbanki üzletága várakozásokon felüli évet zárt tavaly, hiszen a kedvezőtlen körülmények dacára jelentősen nőtt a kezelt vagyon. Katona Ildikó, az MKB Private Banking vezetője szerint viszont a hazai privátbanki piac a jövőben csak akkor tud jelentősen növekedni, ha a gazdasági körülmények is javulásnak indulnak.

Az elmúlt év meglehetősen izgalmasan alakult – és nem feltétlenül csak jó értelemben – a privátbanki területen érdekelt szereplők szempontjából. Ebben a környezetben hogyan sikerült helytállniuk?

A 2011-es év várakozáson felül sikerült az MKB Private Banking szempontjából: a kezelt vagyont sikerült számottevő mértékben növelnünk, figyelembe véve azt is, hogy a forint árfolyamának alakulása egy kicsit rásegített az emelkedésre. A kedvezőtlen körülmények ellenére az általunk kezelt vagyon 40 milliárd forinttal, 240 milliárdra nőtt 2011-ben. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy tavaly összesen 15 milliárd forintot vittek el tőlünk az ügyfelek, részben a vagyonok külföldre irányítása, részben felhasználásuk miatt: ez a körülmények ismeretében egyáltalán nem rossz eredmény, és változatlan bizalomról tanúskodik irányunkban. Az adóamnesztia viszont nagyon kis mértékben járult hozzá a növekedéshez: talán 1-2 milliárd forinttal emelhette a vagyont, ami arra utal, hogy az ügyfelek nem találták elég vonzónak ezt a lehetőséget.

A meglehetősen ideges pénzpiaci környezetben – főként az év utolsó hónapjaiban – mennyire volt jellemző, hogy külföldi állampapírok vagy devizák felé fordultak az ügyfelek, esetleg a szokásosnál többször módosítottak a portfólión?

A tekintélyesebb vagyonnal rendelkező ügyfelekre kevésbé jellemzőek a pánikreakciók, ezért mi nem tapasztaltunk tömegesen ilyen jelenséget. Az év végi devizapiaci fejlemények láttán persze akadtak ügyfelek, akik a 310-es euróárfolyam-szint alatt elkezdtek devizát vásárolgatni, de nem ez volt az általános.

  Mi persze évek óta mondjuk az ügyfeleinknek, hogy rajtunk keresztül minden olyan befektetést elérnek, amelyek alkalmasak az árfolyam-ingadozások kockázatának kezelésére, illetve a portfólió egy részét tartsák idegen fizetőeszközben, ily módon is diverzifikálva befektetéseiket. Mindezek ellenére mindig akadnak olyanok, akik a szélsőségesebb helyzetekkel szembesülve gyorsan kívánnak reagálni, de ez nem mindig vezet jó döntésekhez.

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a külföldre került magánvagyonok mekkora részét lehet visszacsatornázni Magyarországra. (Részben ezt a visszacsábítást szolgálná a már említett adóamnesztia is.) Önnek mi a véleménye az esélyekről?

Egyértelműen az a tapasztalatunk, hogy ha valaki már egyszer külföldre vitte a pénzét, azt többnyire nem hozza vissza. Ezalól csak az jelent kivételt, ha mondjuk beruházni akar itthon, és ezt a külföldön lévő vagyonából tudja vagy kívánja megoldani. Pedig a jelenlegi helyzetben külföldön befektetni a vagyont nem feltétlenül a legjobb döntés. Egyrészt nyugaton az ügyfél évi egyszázalékos kamatot kap az eurójáért, míg itthon évi három-négy százalékkal is számolhat. Másrészt a vagyonkezelői díjak Nyugat-Európában még mindig sokkal magasabbak, mint nálunk, de – a lakossági ügyfélrétegre gondolva – az árkülönbség igaz a számlavezetés költségeire is.

Az MKB Bank mindig is a konzervatív üzletpolitikát folytató szereplők közé tartozott a privátbanki piacon, igen komoly egy ügyfélre jutó átlagos vagyonnal. Ez viszont bizonyos növekedési korlátokat is jelent, hacsak nem akarnak hígítani a jelenlegi ügyfélkör összetételén. Kívánnak-e a további növekedés érdekében bármilyen irányba módosítani a jelenlegi irányokon?

Ez nagyon érdekes kérdés, hiszen mi is találkoztunk ezzel a dilemmával, amikor annak idején meghatároztuk az igen impozáns növekedési terveket. Ezzel együtt kemény munkával sikerült elérni, hogy teljesítsük a növekedési céljainkat, de közben az átlagos ügyfélvagyon nagysága is nagyjából szinten maradt: ez jelenleg hozzávetőlegesen 140 millió forintot jelent.

 Növekedni viszont nem csak a létszám emelésével lehet, fontos lehet a vagyon alakulása szempontjából az is, hogy az ügyfél megbízzon annyira a privátbanki szolgáltatóban, hogy a Magyarországon tartott pénzét hozzá irányítsa. A bizalom pedig velünk szemben adott: egyrészt az MKB Bank kockázata semmivel sem nagyobb, mint bármelyik, a hazai piacon érdekelt szereplőé, másrészt az ügyfelek minden igényét igen magas színvonalon ki tudjuk szolgálni, úgy, hogy a döntéseknél az ő érdeküket tartjuk szem előtt. Érdekes, de a bizalom szempontjából előnyt jelent a német tulajdonosi háttér is, mert az az ügyfelek számára stabilitást, kiszámíthatóságot nyújt.

Egyébként az ügyfélnek is alapvető érdeke, hogy a vagyonát, ha lehet, egy helyen kezeltesse. Ha ugyanis túl sok helyen tart befektetéseket, fennáll a veszélye, hogy elveszti a kontrollt felettük, és már maga sem tudja, hol, hogyan állnak a pozíciói: az sem mellékes, hogy minél nagyobb vagyont tart egy helyen, annál jobb feltételeket tud kiharcolni magának.

A privátbanki piac fejlődési lehetőségeiről eltérő vélemények látnak napvilágot: egyes becslések szerint gyakorlatilag telített, mások szerint viszont pedig még bőven van tere a növekedésnek. Mi erről a véleménye, és milyennek látja az MKB privátbanki üzletágának a jövőjét?

A magyarországi piac növekedési lehetőségei egyértelműen a gazdaság teljesítőképességével függnek össze. Ha ugyanis az ingatlan- vagy cégadásvételek beindulnak, az azonnal kiszélesítheti a szolgáltatók lehetőségeit is. A külföldi alapok is akkor jönnek be a magyar piacra, ha nagyobb a szabad likviditás, amelyhez szintén jól teljesítő gazdaság kell. A gazdasági környezet gyors és gyökeres, pozitív irányú változásával ugyanakkor most nem számolhatunk. Így ha megtartjuk a kezelt vagyonokat, és az ügyfél tisztes hasznot kap a befektetéseiért, az már mindenképpen szép eredmény lesz.

 Bíztató ugyanakkor, hogy egyre több külföldi ügyfél kezelteti nálunk a pénzét: ezért is nagyon jó, hogy több nyelven tudjuk szolgáltatásainkat nyújtani, hiszen a külföldi ügyfelek kiszolgálása is hozzájárulhat a pozícióink megőrzéséhez.