Erre az évre is a kezelt vagyon két számjegyű növekedésével számol Katona Ildikó, az MKB Privátbank vezetője. Úgy látja: a konzervatív üzletpolitika hosszabb távon mindig kifizetődőbb az ügyfélnek és a szolgáltatónak egyaránt.
Az MKB Bank hagyományosan nagy hangsúlyt helyez a privátbanki szolgáltatásokra. Hogyan értékelhető 2010 az MKB Privátbank szempontjából, és hogyan alakult tavaly az üzleti környezet?
A hazai gazdasági környezet bizonytalan alakulása miatt sorban jelentek meg a találgatások arról, vajon mennyi pénzt menekítettek ki a vagyonos rétegek az országból. Az MKB-nál tapasztaltak erre utaló jeleket?
Ez egyáltalán nem volt jellemző. Bár külföldi bankszámlanyitások valóban történtek, sőt, kaptunk hírt svájci ingatlanvásárlásokról is, a vagyonok külföldre menekítését egyáltalán nem nevezném meghatározó jelenségnek. Az adóamnesztia 2011-re várható bevezetése viszont pont ellentétes hatást válthat ki: az, hogy 10 százalékos adókulcs mellett, ráadásul anonim módon haza lehet hozni pénzeket, határozottan jót tehet a privátbanki üzletágnak. A hazaérkező vagyonok pedig könnyen találhatnak helyet maguknak: Magyarországon most kedvező áron lehet cégeket, ingatlanokat vásárolni, ez jóval nagyobb haszonnal kecsegtet a jó reputációjú, ám minimális hozamot produkáló – és drága – svájci befektetéseknél.
Az átlagos magyar privátbanki ügyfélről általában az a kép, hogy végletesen konzervatív, ugyanakkor nagyon komolyak a hozamelvárásai. Változott-e valamennyit ezen a területen a helyzet?
Az MKB Privátbank mindig is nagyon konzervatív üzletpolitikát folytatott, ez a megbízhatóság miatt hosszú távon mindenképpen növeli az ügyfelek lojalitását. Jellemző adat, hogy a válságot követően elvégzett PSZÁF-vizsgálat során a tíz legkockázatosabb és a válság hatására legnagyobb veszteséget elszenvedő ügyfélportfólió-terméket valamennyi privátbanki szolgáltatónál megnézték, és nálunk mindössze egy 180 millió forintos állomány jött össze. Az ügyfeleknek ajánlott termékek között nem volt és nem is lesz átláthatatlan, többszörösen csomagolt, emiatt komoly veszteséggel fenyegető struktúra. Ezzel együtt azt látjuk, hogy a mi ügyfélkörünk is kezd egyre kockázatéhesebbé válni, és keresik az összetettebb, strukturáltabb termékeket. Ennek részben az lehet az oka, hogy a magyar ügyfeleknek sikerült a válság kitörése utáni időszakot is komolyabb veszteségek nélkül átvészelni, így sok tanulópénzt eddig többnyire nem kellett fizetniük. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban nagyon keresetté váltak a nemesfém- és nyersanyag-befektetések, amelyekkel eddig gyakorlatilag nem lehetett hibázni. A másik izgalmas terület a devizapiac volt: az indexált, illetve opciós betétekkel anélkül lehetett jelentős hozamra szert tenni, hogy az ügyfél komolyabb mértékű kockázatot vállalt volna.
Néhány hónapja igen jól teljesítenek a már említett árupiacok és a tőzsdék is. Nem fenyeget az a veszély, hogy a magánbefektetők ismét a csúcson vagy annak közelében kezdenek el lázasan vásárolni?
Amit látunk, az a buborék ismételt felfúvódása, hiszen már tényleges fundamentumok nélkül produkálnak folyamatos növekedést a piacok. Ez az állapot ugyanakkor nem tartható fenn sokáig, ezért inkább oldalazó mozgásra kell számítanunk a következő időszakban. A válság remélhetőleg megtanította az ügyfeleket arra, hogy néha realizálni is kell a nyereséget, hiszen a hozamnak csak akkor örülhet igazán a befektető, ha egyszer hozzá is tud jutni. Ennek megfelelően mindenképpen az a helyes út, ha egy bizonyos szint után a befektető realizálja az elért hozamot, és más helyet keres a pénzének. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a pénzügyi szolgáltatók nem tanultak eleget a szűk három évvel ezelőtt bekövetkezett eseményekből: most ugyanazt csinálják többek között az árupiaci termékekkel, mint tették ezt korábban a strukturált befektetésekkel. Mindeközben pedig a piac sokszor rácáfol az alapvető közgazdasági törvényszerűségekre: például a dollár annak ellenére gyengül, hogy az eurózónában legalább annyi probléma van, mint a tengerentúlon. Így változatlanul úgy érzem, hogy az óvatosság mindenképpen indokolt.
Az elmúlt időszakban nagyon népszerűvé váltak a vállalati kötvények a piacon, az tükröződik az állományi adatokon is. A privátbanki ügyfelek mennyire kedvelik ezeket a papírokat?
A vállalati kötvények nagyon preferáltak az ügyfeleink körében. Ennek az lehet az oka, hogy az ország kockázati besorolása miatt nagy az elérhető felár. Ezzel szemben a kibocsátó vállalatok, illetve bankok csődkockázata nagyon alacsony, még ha ez egy külföldi befektető számára nem is feltétlenül tűnik így.
Az MKB Bank privátbanki üzletágának üzleti filozófiájában terveznek-e bármilyen változást, és mik a terveik 2011-re? Vannak-e akvizíciós terveik?
Az üzleti filozófiánk változatlan, vagyis továbbra is azt valljuk, hogy számunkra az ügyfél érdekei a legfontosabbak. Ez azt is jelenti, hogy nem állunk értékesítési kényszer alatt, nem az a célunk, hogy a bank termékeit mindenáron eladjuk az ügyfélnek, akár van rájuk szüksége, akár nincs. E törekvésünket igazolják az elmúlt évek eredményei is: a kezelt vagyon dinamikusan nőtt, miközben az ügyfelek száma csak kisebb mértékben emelkedett. Ez persze annak is köszönhető, hogy maguk az ügyfelek kezdik észrevenni az eredményeket, és egyre inkább nálunk fektetik be a pénzüket.
Ami 2011-et illeti: ebben az évben is két számjegyű növekedést tervezünk a kezelt vagyonnál. Az akvizíciós lehetőségek szerények, hiszen kihasználatlan rés vagy vagyontömeg nem nagyon maradt a piacon. Ebből következik, hogy a szereplők csak egymástól tudják elhódítani az ügyfeleket. Ez a helyzet persze gyökeresen megváltozhat, ha életbe lép a már említett adóamnesztia 2011-ben. Látni kell ugyanakkor, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak nagyon nagy a felelősségük az utóbbi sikerében: vagyis csak azokat a vagyonokat szabad becsatornázni új forrásként, amelyeknek az eredete bizonyított. Ugyanakkor az új források becsatornázásánál sem fogunk örült árversenybe kezdeni, és csak ezért többet kínálni az ügyfeleknek, hogy a pénzüket hozzák ide. A privátbanki szolgáltatás sikere ugyanis nem csak a százalékokon múlik.